Magamról

A kezdetek

Szabó Ádám vagyok, 1989. június 13-án születtem, Hódmezővásárhelyen élek. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem mérnök-informatikus hallgatója vagyok, korábban a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanulója voltam. A csillagászat már egész fiatal korom óta érdekel, de ez alatt a hosszú idő alatt az érdeklődésem is megváltozott. A legelső igazán meghatározó élményem az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás volt, amikor a házunktól is látható volt a teljesség, a maximális hosszhoz képest csak 4 másodperccel kevesebb ideig.

2000-ben egy családi kirándulás alkalmával meglátogattam a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) által Ágasváron tartott ifjúsági tábort, itt találkoztam először komoly érdeklődésű csillagászokkal, amatőrcsillagászokkal. Kaptam egy 2000. július-augusztusi Meteor mutatványszámot, mely akkor megtetszett, így 2001-től kezdődően előfizető (és MCSE tag) vagyok. Abban az évben kaptam egy házilag készített 40/150-es kis egytagú lencsés távcset is, ami épp csak a Holdból mutatott kicsit többet, ezért nem kezdtem vele igazán komolyabb megfigyelésekbe. 2000. szeptember 13-án iskolám egyik lelkes fizikatanára felajánlotta, hogy belenézhessek az iskola 90/1200-as Heyde-refraktorába. A távcsőhöz megmaradt terresztikus okulárral nagyszerű volt nekem Hold látványa. Még 2000 végén hozzájutottam egy 32/500-as egytagú lencsés távcsőhöz, majd 2002 őszén egy 76/500-as Newton távcsőhöz. Az utóbbit jobban szerettem, mert nem színezett annyira, és az okulárok látómezeje is jobb volt. Próbáltam vele minél több nyílthalmazt megkeresni, néha órákat töltöttem el odakint észleléssel.

2003. július 16-ától már egy Hama 114/900-as Newtonnal lestem az eget: láttam néhány részletet a Jupiter fő sávjaiban, a Marson is előtűntek a sötét és világos területek, a Szaturnusz mellett már megmutatta a Titan-t is, a Holdon a legnagyobb árokrendszerek medreit is láthattam, és sokkal több mély-ég objektumot hozott elő. Bár egész addig, míg a Távcső Szolgáltatótól 2005. december 22-én nem vettem 3 Plössl okulárt, és egy 3× Barlow lencsét, a "gyári" kis látómezejű okulárokkal kevésbé jól ment a megfigyelés. 2004-ig leginkább a Hold és a bolygók megfigyelése érdekelt, de később érdeklődésem egyre inkább a mély-ég objektumok felé fordult.

Közelmúlt és jelen

A jelenlegi főműszeremet (Celestron Omni XLT 150 f/5 Newton) még 2007. június 29-én vásároltam Dr. Hegedüs Tibortól, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat (bajai) Csillagvizsgáló Intézetének igazgatójától. A legtöbb emlékezetes és érdemi megfigyelésem ehhez köthető: sok alkalommal meglepetést tud szerezni nekem, mutatott már nekem olyan dolgokat is, melyet nem is sejtettem, hogy látni fogok. Ideális körülmények mellett még 250× nagyítással is szép képet mutat a Holdról, bolygókról; a mély-ég objektumok sokkal részletgazdagabbak vele: a fényesebb ködökben sok finom szál látszik, sokkal több nyílthalmaz és gömbhalmaz bomlik fel csillagaira, és a galaxisok sem jellegtelen fényfoltok, hanem sokszor határozott formát mutató egyéniségek. Ez a távcső lendítette fel az Égi szépségek című mély-ég észlelőlistámat, amit már 2005. decembere óta vezetek. Ezt sajnos mostanában főleg az iskola miatt elhanyagoltam, de nem tettem le arról, hogy folytassam, netán új és rugalmasabb formát adjak neki. A Newton-távcsőhöz 2007. szeptember óta TSSWM Blue Line és Gold Line nagylátszögű okulárokat is használok 20, 15 és 9mm fókuszban. 2007. novembere óta egy Celestron SkyMaster 15×70-t is használok, főként jó teljesítményéhez képesti gyors bevethetősége miatt. Vele leginkább a kedvezőtlenebb helyzetben látszó üstökösöket szeretném megfigyelni, de sötét égbolt alól szintén csodálatos Tejút-élményben részesített.

Annál fogva, hogy sajnos az észlelésre fordítható időm az egyetem miatt kevesebb, mint korábban, akkora szisztematikussággal már nem figyelek meg mély-ég objektumokat, mint korábban. Ismét nagyjából "mindenevő" lettem, és a terveim szerint az asztrofotózás is hangsúlyosabb lesz. Az első primer fókuszban készített képeim a 2011. június 15-i centrális holdfogyatkozásról készültek. 2007 óta részben Horváth Attila barátom hatására is a légköroptika felé is megnőtt az érdeklődésem, az utóbbi időkben igyekszem megörökíteni mindazt, amit ebben a témában érdekesnek és látványosnak gondolok.

Közösségi élet

2004 óta évente részt veszek a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézetében tartott nyári táborban, ahol sok érdekes, színvonalas előadásban és egyéb programban lehetett részem idáig. A 2007-es táborban foglalkozásokat és egy PowerPointos előadást is tartottam, mellyel az égbolt megismerését és a távcsövek hatékony használatát segítettem. A tábor azóta persze sokat változott, az utóbbi 2-3 évben egyre többen látogatják, és egyre hangsúlyosabb a szakmai programok mellett a barátkozás. Olyannyira, hogy néhány táborozóval még utótábort is szerveztünk magunknak. 2009. augusztusában mindenki készített egy előadást, amit a többieknek adott elő, illetve még a kalocsai csillagászati könyvritkaság kiállításra is eljutottunk. Méltó megünneplése volt ez a Csillagászat Évének.

Baján kívül még Szegeddel is tartom a kapcsolatot, a Szegedi Helyi Csoport találkozóját is látogatom, és ha tudok valamiben segíteni nekik, azt örömmel megteszem. Hódmezővásárhelyen is igyekszem kicsit felkavarni az állóvizet, de úgy érzem, hogy ehhez egy ember kevés. Ennek ellenére kisebb sikereket már elkönyvelhetek. 2006. március 29-én a gimnáziumom udvarán mutattam be a részleges napfogyatkozást, és 2010. április vége óta Mártélyon főleg a hetedikes-nyolcadikos korosztálynak tartok csillagászati bemutatásokat, az Erdei Iskola program keretein belül. Kísérleti jelleggel járdacsillagászatot is hirdettem 2010. őszén, de egyelőre ott még nem találtam meg a legmegfelelőbb helyszínt a célra.